KÉSZPÉNZFORGALOM KORLÁTOZÁSA
Az Adózás rendjének új rendelkezése (Art. 172.§. (20) bekezdés), hogy a bankszámla nyitására kötelezettek, egymás közötti gazdasági kapcsolataik során, 250.000 Ft-ot meghaladó kifizetéseiket, 2009. február 1-től nem teljesíthetik bankjegyforgalommal (vagyis készpénzben, ide értve az érmét is!). Ha mégis megtörténne, a készpénzben kifizetőt (azaz a vevőt!) a kifizetett összeg, fenti értékét meghaladó része után (a 250 eFt feletti részre számítva!) 20%-ának megfelelő mulasztási bírsággal sújthatják (a jogszabály szorosan vett szövege szerint sújtják!).
Tisztázandó kérdés, hogy kik a bankszámlanyitásra kötelezettek, melyre választ a 227/2006 (XI.20.) Kormányrendelet ad, a következők szerint:
3. § (1) A belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével, köteles pénzeszközeit pénzforgalmi bankszámlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi bankszámlán lebonyolítani, s ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni. E rendelkezést alkalmazni kell a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos pénzeszköz tekintetében az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyre, ideértve az egyéni vállalkozót is.
Vagyis, bankszámlanyitásra kötelezettek:
- - a Gazdasági társaságok (jogi személy és nem jogi személy is), függetlenül ÁFA státuszuktól;
- - az Egyéni vállalkozók, ha ÁFA alanyok, illetve ha EVA alanyok;
- - a jogi személyiséggel bíró egyéb szervezetek, ilyenek az Egyesületek és az Alapítványok (bejegyzésük jogerőre emelkedésével jogi személlyé válnak!), függetlenül az ÁFA státusztól; (Megjegyzés: az APEH álláspontja szerint, ha az ebbe a körbe tartozók nem ÁFA alanyok - alanyi/tárgyi mentesek - és nem folytatnak vállalkozási tevékenységet, nem kell bankszámlával rendelkezniük! Forrás: 2009.01.27-én közzétett tájékoztató.)
- - illetve azok a magánszemélyek, akik nem egyéni vállalkozók, de választásuk alapján ÁFA státuszú adószámmal rendelkeznek (pl. őstermelők, előadóművészek...)
A fentiekből egyértelmű, hogy ez a szabály vonatkozik ránk, civil szervezetekre is!
Mit is tehetünk?
- - Olyan helyeken vásárolunk nagyobb értékben (250 e Ft felett), ahol megbíznak bennünk, és kiszolgálnak átutalásos (majdani) fizetésre. Nagyon fontos, hogy ezzel a bizalommal soha ne éljünk vissza, mert elvesztése futótűzszerűen elterjed, és nem nagyon élhetünk ezzel a formával a továbbiakban. Lássuk be, hogy nem is lenne tisztességes!
- - Váltsunk ki a bankszámlánkhoz kötődő „üzleti" bankkártyát, és fizessünk azzal az üzletekben. Megjegyzendő, hogy ez a megoldás némi költséggel jár, mert a kártya éves díja belekerül jó pár ezer forintba. Valamint szükséges hozzá módosítani a belső szabályzatokat, tekintettel arra, hogy a kártya nem a szervezet, hanem valamely meghatározott (megbízható) személy nevére szól (elvileg csak ő használhatja azt!)
- - Bátran lehet fizetni csekkel is, figyelemmel arra, hogy a fedezetlen csekk kiadása bűncselekmény!
- - Nem szankcionálható, ha az ellenértéket postai csekken fizeti ki a vevő, tehát alkalmazható az, hogy a vevő a postán, az eladó által átadott csekken mégis csak készpénzben fizeti ki az ellenértéket, ami azonban így megjelenik az eladó bankszámláján.
- - Járható út az is, ha a vevő az ellenértéket közvetlenül az eladó bankszámlájára fizeti be, annak számlavezető bankjában.
Mi az, ami nem megoldás?
- - FIGYELEM! Az egy szerződés keretében történő beszerzések esetén nem megoldás a részletekre bontás, mert a végeredmény tekintetében azokat össze kell vonni, függetlenül attól, hogy mennyi számlával oldották meg!
- - Folyamatosan teljesített szolgáltatások esetében (pl. több hónapos oktatás) egy hónap számláit kell összevonni az értékhatár kiszámításánál, nem megoldás tehát egy folyamatosan teljesített szolgáltatás esetében a heti számlázás akkor, ha a hónapon belüli számlák együttes értéke több a felső korlátnál!
Folyomány: A kormányrendeletből kitűnik, hogy minden Egyesületnek és Alapítványnak rendelkezni kell legalább egy bankszámlával! Ha ehhez hozzá olvassuk az APEH tájékoztatóját, akkor enyhül a helyzet, mert ha a szervezet nem ÁFA alany és nem végez kiegészítő vállalkozási tevékenységet, akkor nem kell bankszámlát nyitnia!
Megjegyzés: Ha nincs, az jogalap arra, hogy az adóhatság alkalmasint mulasztási bírságot szabhasson ki az adózás rendjének megsértéséért...
Néhány tisztázandó – értelmezendő - fogalom:
Ügylet: Jellemzően egy-egy konkrét szerződést jelent, amely alapján a szerződő felek között teljesítés, azaz szolgáltatás (értékesítés) és ellenszolgáltatás (fizetés) történik. Ekkor a kifizetés megítélése egyszerű, a szerződésben szereplő ellenértéket kell vizsgálni az összeghatár szempontjából.
Amennyiben több különálló szerződés (ügylet) vagy több önálló rendelés ellenértékének kifizetése történik egy időpontban, a kifizetést nem összevontan, hanem teljesítéseként (számlánként) kell vizsgálni. Vagyis, ha egyszerre több számla értékét fizetik ki, és az több, mint 250 ezer forint, ám ügyletenként vizsgálva egyik tétel sem haladja meg a határt, nem áll fent a büntethetőség, vagyis a tilalom.
Beszélnünk kell a keretszerződésekről: Jellemzően akkor beszélünk ilyenről, ha a felek megállapodnak abban, hogy a jövőre nézve, az eladó, a vevőnek lehetőséget biztosít termékek/áruk/szolgáltatások megvásárlására a megállapodás keretei között. Ebben az esetben a vásárlás jellemzője az, hogy a vevő egyoldalúan megrendel – „lehív” - többször, akár az írásbeliséget is nélkülözően szóban, ráutaló magatartással. Ebben az esetben, a keretszerződésen belül önálló, egymástól jól elkülöníthető ügyletekről beszélünk, tehát az összeghatár tekintetében egyesével, külön-külön kell megítélni azokat, és nem összevontan. Tipikusan ilyen lehet a termelő/nagykereskedő – kiskereskedő üzleti kapcsolata.
Folyamatos teljesítésűnek tekintjük azokat az ügyleteket, amelyek alapján azonos feltételek között, rendszeres és ismétlődő jelleggel, jellemzően azonos tartalommal történik a teljesítés. Az eladó, szolgáltatást nyújtó illetve szolgáltatása állandóan (folyamatosan) rendelkezésre áll. Ilyenek jellemzően a megbízási szerződések (ügyvéd, könyvelő, tanácsadó, könyvvizsgáló, szakértő…), tipikusan ilyenek a közüzemi szolgáltatások, a vagyonvédelem…Ezekben az esetekben az összeghatár vizsgálatánál össze kell vonni a havi teljesítések számláit, és azok összegét kell minősíteni a szabály alkalmazásánál. Megjegyzés: ha hónapnál nagyobb időszakonként történik az elszámolás, abban az esetben nem a havi átlagot, hanem az egy elszámolást kell minősíteni, és vizsgálni az értékhatárt.
Ellenérték: Az általános forgalmi adót is tartalmazó, fizetendő (bruttó) összeg azzal, hogy az ellenértékbe bele számít a foglaló és az előleg is, tekintettel arra, hogy egy ügyletről beszélünk. Ha részletekben történik a kifizetés, a részleteket egy ügyletnek kell tekinteni, és mint ilyet, össze kell számítani az összeghatár vizsgálatakor. Devizás/valutás teljesítés esetén az ellenértéket a kifizetés napján érvényes MNB árfolyammal kell számításba venni.
Nyújtott kölcsön viselkedése a szabályozásban: Maga a kölcsön nem minősül e jogszabályi hely értelmében ügyleti ellenértéknek, vagyis magára a kölcsönre nem kell alkalmazni a korlátozást. A kölcsönhöz kapcsolódó kamat azonban már ügyleti ellenérték, tehát a kamat tekintetében vizsgálni kell az értékhatárt.